Hiungnu uralkodók (Kr. e. 219 – Kr. u. 220) 

 

 

 

A hsziungnuk (ázsiai hunok) uralkodói kínai nevekkel, az egykorú kínai források alapján:

 

Luante-Hiliente dinasztia (Kr. e. 219 – Kr. e. 62)

Ázsiai hun danhuk (uralkodók) ( Luante-Hiliente nemzetség ) (Ts' ien..Lüan-ti……..Hsü-lien-ti) Kr. e. 219 – Kr. e. 62 157 év…..15 danhu…(uralkodó)
Kr. e. 219 – Kr. e. 207	Touman….頭曼.(Tuman,Thoban)…..
Kr. e. 207 – Kr. e. 174	Modun….冒顿.(Motun,Modun)
Kr. e. 174 – Kr. e. 160	Kiör-juk….老上.(Lao-shang)
Kr. e. 160 – Kr. e. 126	Kunszin….車臣.(Kün-ch' en)
Kr. e. 126 – ?	Udan…..(Yü-tan,Hutan,Hu-tanu)
Kr. e. 126 – Kr. e. 114	Itisza….伊稚邪.
Kr. e. 114 – Kr. e. 106	Ojong…..
Kr. e. 106 – Kr. e. 102	Oszuli….烏師盧.
Kr. e. 102 – Kr. e. 101	Huliho….黎湖.(Ho-li-hu)
Kr. e. 101 – Kr. e. 96	Kutheo…….且提侯.
Kr. e. 96 – Kr. e. 94	Doma…..
Kr. e. 94 – Kr. e. 85	Holokko….狐鹿姑.(Hu-lu-ku)
Kr. e. 85 – Kr. e. 65	Ojente….壺衍提.
Kr. e. 68 – Kr. e. 62	Hilikuanko…..
Kr. e. 62 – ?	Sientan…..

 

Hohansza dinasztia (Kr. e. 62 – Kr. u. 220) 

Sientan halálával végetért a Luante ( Hiliente ), nemzetség uralma az ázsiai hun törzsek felett… I. e. 62-vel elkezdődött a Hohansza dinasztia uralkodása Kr. e. 62 – Kr. u. 179/220
a HOHANSZA dinasztia…
Kr. e. 61 – Kr. e. 33	Hohansza…(Hoh-an-sha, Huhanye)呼韓邪 dinasztia alapító még az egységes hiungnu birodalom vezetését vette át…
Kr. e. 56/53 Tjed-tjeg (Chih-chih) sanjü kivált az egységes hiungnu birodalomból és nyugat felé vezette törzseit….. (tábl.alább….( több sanjü kora )
Kr. e. 33 – Kr. e. 21	Hokcului (Fu-Chu-Ley-Ju-Di/Pozhulonuti/復株累若提)
Kr. e. 21 – Kr. e. 12	Szokai (Su-Xie-Ju-Di/Shuzhunoti/搜諧若提)
Kr. e. 12 – Kr. e. 8	Kuga (Che-Ya-Ju-Di/Qiyanoti/車牙若提 )
Kr. e. 8 – Kr. u. 13	Okuluj (Wu-Zhou-Liu-Ju-Di/Uchilonoti/烏珠留若提)
13 – 18	Hienle (Wu-Ley-Ju-Di/Ulunoti/烏累若提 )
18 – 46	Joti (HuTuIrShiTaoGaoJuDi/GhuduarshiDavganoti/呼都而尸道皋若提 )
46 – ?	Vutajtiho (Wu-Ta-Ti-Ho 烏達提侯 )
46 – 49	Funu (49-től Funu csak az északi hiungnuk sanjüje /uralkodója) (Pu-Nu/Panu/蒲奴)
49-ben a hiungnu birodalom két részre szakadt… északi és déli hiungnukra….
49-től a déli hiungnuk uralkodói	49-től az északi hiungnuk uralkodói
Hoanszi 49 – 55 (Hu-Han-Sie-Di/呼韓邪 (第二)	Funu 49 – 72
Kiofovu 55 – 57 (Chiu-Fu-Yu-Di/Chupunoti/丘浮尤提)	Joli 72 – 87
Ifajulu 57 – 59 (I-Fa-Yu-Di/Ilgha Uluti/伊伐於慮提)	Utaban 87 – 90
Hitungsi 59 – 63 (XienTungShiChouTi/ShtongsiSuyghuti/醢僮尸逐侯提)	Jutsukien 90 – 91
Hujesi 63 – 85 (HuYehShihChouHuTi/GhushiShisu Quti/湖邪尸逐侯提 )
Ituluju 85 – 88 (I-Tu-Yi-Lu/Iltu Uluti/伊屠於閭提 )
Hiulansi 88 – 93 (Xiu-Lan-Shi-Hu-Di/Shulan Shisu Quti/休蘭尸逐侯提 )
Ankuvo 93 – 94 (An-Gao/Arqu/安國 )
Tingtusi 94 – 98 (TindushsuQuti/TingTuShiJuHuTi/亭獨尸逐侯提 )
Vansisi 98 – 124 (Wanchi Shisu Quti/Wan-Si-Ju-Ti/萬氏尸逐侯提
Vusihosi 124 – 128 (Wu-Chi-Hu-Shi-Jo/Uzhqushsu Quti/烏稽侯尸逐提 )
Huhijesi 128 – 140 (Chu-Chi-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Kutino Shisu Quti/去特若尸逐就)
Kuniu 140 – 143
Hulanjosi 143 – 147 (Hu-Lan-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Ghoranno Shisu Quti/呼蘭若尸逐就 )
Ilingsi 147 – 172 (I-Ling-Shi-Chou-Chin/Illin Shisu Quti/伊陵若尸逐就 )
Tutejosi 172 – 177 (Utno Shisu Quti/屠特若尸逐就)
Hutseng 177 – 179 (Hu-Ching/Ghuzhin/呼徵 )
Kiangsu 179 – 188 (Chiang-Chu/Qanquy/羌渠 )
Kitsisi 188 – 195 (Di-Chi-Shi-Chou-Hu/Qizi Shisu Quti/特至尸逐侯 )
Hususan 195 – 220 (Hu-Chou-Chuan/Ghochuqan/呼廚泉 )

 

 

 

Több Sanjü korszaka (Kr. e. 62 – Kr. e. 53) 

A hiungnuk ázsiai hunok törzsszövetségének felbomlási korszakában (a hatalomért folyó küzdelmekben) az Kr. e. 62 – Kr. e. 53 közötti időszakot a több sanjü korszakának nevezzük. A sanjük és ellensanjük jelentőségük sorrendjében, kronológikusan évek szerint vannak feltüntetve. Erre az időszakra tehető az első tartósnak mondható nyugatra vándorlás kb. Kr. e. 53 körül Csicsi (Chih-chih) sanjü vezetésével. Az elvándorlás Kína hódító politikájának és katonai nyomásának az eredménye. Az időszakosan északi és déli részre szétváló törzsek északi ága soha nem fogadta el (a déli ággal ellentétben) a kínai fennhatóságot. A fennhatóság elutasítása és a függetlenség megtartásának reménytelensége ösztönözte az északi, függetlennek maradni akaró törzseket, hogy nyugatra vándoroljanak. Ezen első nyugati kiáramlást követte még másik elvándorlás, ami az alapját képezte a hunok európai megjelenésének.

 

a több sanjü ( uralkodó ) korszaka… Kr. e. 62 – Kr. e. 53
Kr. e. 62	Sientan Akjenkute és Sientan Sientan
Kr. e. 61	Akjenkute Hohansza és Akjenkute Hohansza Toki és Hohansza
Kr. e. 60	Toki és Hohansza Toki, Hohansza, Ocsian, Ugur és Kuli
Kr. e. 59	Toki, Hohansza és Kuli Toki és Hohansza Hohansza
Kr. e. 58	Hohansza Hohansza és Olentun Hohansza Hohansza és Li-lung Hohansza
Kr. e. 57	Hohansza
Kr. e. 56	Hohansza Hohansza és Luszin Csicsi, Hohansza és Luszin
Kr. e. 55	Csicsi, Hohansza és Luszin
Kr. e. 54	Csicsi, Hohansza és Luszin Csicsi és Hohansza
Kr. e. 53	Csicsi és Hohansza Csicsi, Hohansza és Ilibok Csicsi és Hohansza

 

Feltehetőleg i.e. 53 környékén döntött úgy Csicsi (Chih-chih) sanjü és az őt követő törzsek tanácsa, hogy nyugat felé vonulnak az egyre erősödő és elviselhetetlen kínai nyomás elől, függetlenségük megóvása érdekében.

 

 

Európai hun uralkodók (352 – 503) 

A szoros értelemben vett hunok (európai hunok) uralkodói:

 

 

Szárnyvezérek 

Az európai hunok nagyfejedelmei és szárnyvezérei
az (Erdu) és a (Szemein) nemzetségből

Balambér (Balamir) kb. 362–383, ill. 384-ig (Szemein-Zemény) nemzetség
Balambér halála után a hunok 5 szárnyra szakadnak… 3 szárny a Szemein nemzetségé….. 2 szárny az Erdu nemzetségé…..
Szemein nemzetség vezérei	Erdu nemzetség vezérei
Balambér (Balamir) fiai Kun 383–399 Uldin 399–409 Kharaton 409–411	Taros 383–394……Uzor 384–394 Kursik 394–408……Basik 394–404 Mundzuk 404–411

 

Uralkodók (352 – 503) 

352 – 360	Kama Tarkhan
360 – 378	Balambér
378 – 390	Alypbi
390 – 412	Uldin (A nyugati hunok uralkodója)
412	Donat (A Fekete-tenger keleti hunjainak uralkodója)
412 – 422	Kharaton
422 – 432	Oktár
432 – 434	Ruga (Rua, Rugila) - testvére Mundzuk (Bendegúz), Bleda és Attila apja
434 – 444	Bleda (Buda) Attilával
434 – 453	Attila nagykirály
453 – 454	Ellák
454 – 458	Tuldila
458 – 469	Dengizih Hernahhal, Dengezik
469 – 503	Ernakh Irnik
V. század vége	Tingiz Belkermakkal
V. század vége	Belkermak
490-es évek vége	Dzsuras
VI. század vége	Tatra
?	Boján Cselbir

 

 

Onogur uralkodók (503 – 670) 

Attilától és utódaitól származó onogur uralkodók:

 

503 – 520	Utigur
520 – 528	Grod
528 – 530	Mugel
530 – 584	Szandilh, az utrigurok uralkodója (Az onogurok feloszlása utigur és kutrigur "szárnyra")
560-as évek	Zabergan, a kutrigurok kagánja
584 – 617	Houdbád, az utrigurok kagánja
617 – 630	Organa, az utrigurok kagánja
630 – 632	Gosztun
632 – 660	Kubrat, az utrigurok, kutrigurok és bolgárok kagánja
670 körül	Kuber (Csaba?), az utrigurok kagánja

 

 

 

 

                  Németországi hun kultusz

A hunok megítélése a későbbi korokban és ma 

    A kínai bokszerlázadás idején II. Vilmos német császár a Kínába induló csapatokhoz intézett beszédben azt mondta, legyenek félelmetesek, mint a hunok.                                                                       Erre alapozva az első világháborús brit és amerikai propaganda gyakran nevezte „hunoknak” a németeket, amikor brutalitásukat akarta kihangsúlyozni.

   Másrészt azonban Párizsban, ha az ember betér az Eiffel-torony környékén lévő Szent Leó templomba, a diadalíven Attilát látja, aki lován vágtat a Szentatya, I. Leó pápa ellen.

   A hunok megítélése a mai köztudatban országonként változó. Ma már a kínaiak elismeréssel szólnak a hsziungnukról, akikkel közel egy évezreden át harcoltak, tőlük a lovasnomád harcművészeteket eltanulták, és államukat ezáltal megvédték, megerősítették. A nyugati világban ezzel szemben máig kettős a hunok megítélése.

   A hunok világbirodalmának gyors összeomlása okot is ad erre a kettős megítélésre. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy az európai Hun Birodalmat megszervező Balambér, majd Ruga és testvére, a Himnuszban is szereplő Bendegúz („gyorslövő”, törökös nevén Mundzuk), különösen pedig Attila idejében nemcsak nagy katonai erő, hanem magas fokú sztyeppei civilizáció és fejlett állami élet jellemezte a hunokat. 

A hunok mitológiája

A legendák kora

Az első írott források szerint a hunok a legősibb, legendás kínai dinasztia, a Hia-dinasztia utolsó uralkodójától, Kietől származnak. Kiét Tang, a Sang-dinasztia első fejedelme megfosztotta trónjától, mert nem volt taoja (nem voltak uralkódóhoz méltó erkölcsei). Kiét Ming-t'iaoba száműzték, de három évvel később meghalt. Fia, Hjuön-juk (rekonstruált nevén Hunor) elvette apja feleségeit, majd baromcsordáival letelepedvén északon, nomád életmódot folytatott. Viszont Szemacsien leírja, hogy már az i. e. 24. században is léteztek hegyi zsongok, hjalm-junok (rekonstruált alak hunur) és hjuön-jukok (rekonstruált alak hunor) az északi tartományokban. Ezek minden bizonnyal ugyanannak a népnek, a hunoknak az egykori elnevezései lehetettek.

Pucs'u elvesztve csi kuan tisztségét (a mai terminusokkal földművelésügyi miniszter) a Hia-dinasztia uralmának összeomlása miatt a zsungokhoz és tikhez (a hunokhoz, a J. J. M. de Groot szerint itt a tik esetében türk névvel lehet dolgunk) menekült, ahol szorgalmasan támogatta a földművelést. Később a K'i, a Kü és a Vej folyókig terjesztették területüket a hunok Pucs'u unokájának, Liu herceg segítségével. Ekkoriban a hunok birtokokhoz jutottak és jó részük letelepült. Vagyont kezdtek gyűjteni. A nép állítólag nagyon szerette őt, a környező népek is bíztak erejében, így sokan bevándoroltak más népektől a hunok közé. Tehát a hunok ebben az időszakban már részben letelepedtek.

300 évvel ezután (i. e. 1700 körül) lázadás tört ki és a hunok megtámadták Tan-fu nagy királyt, aki a Ki hegyekbe menekült. Ekkor alapult meg a kínai Csou-dinasztia. Tan-fu Liu herceg utódja volt és ő is nagyon emberszerető ember hírében állt. Egyébiránt Menciusz művében (Liang Hui király könyve II. 3. és 15.) olvashatjuk, hogy Tan-fu adókat küldött a hunoknak, de egyre növekvő nyomásuk menekülésre késztette.

Az i. e. 17. század körül a küanjik (a hunok egy újabb elnevezése) háborút vesztettek Csou Csang Hipo (nyugat kormányzója) ellen. Körülbelül tíz évvel később Wu király a hunokat a Kingtől és a Lotól északra nyomta vissza. A hunokat ekkor adófizetésre kényszerítette. Mu király büntető hadjáratot indított a hunok ellen, melynek során négy fehér farkast és négy fehér szarvast zsákmányolt.

A hunok Ji király korában (i. e. 934-910) szövetkeztek a Középső Birodalom ellen és hatalmas pusztítást végeztek. Aztán Hüan király (827-782) hadsereget állított fel ellenük és valószínűleg felépítette a Nagy Fal elődjét, a Kin, Csao és Jen falát.

 

 

.................................................................................................................

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

               

 

 

 

 

 

 

 

                                            

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Hun kultusz.....
Motun honlapja - © 2008 - 2024 - mao-tun.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat