A hsziungnuk (ázsiai hunok) uralkodói kínai nevekkel, az egykorú kínai források alapján:
( Luante-Hiliente nemzetség ) (Ts' ien..Lüan-ti……..Hsü-lien-ti) Kr. e. 219 – Kr. e. 62 157 év…..15 danhu…(uralkodó) |
|
Kr. e. 219 – Kr. e. 207 | Touman….頭曼.(Tuman,Thoban)….. |
Kr. e. 207 – Kr. e. 174 | Modun….冒顿.(Motun,Modun) |
Kr. e. 174 – Kr. e. 160 | Kiör-juk….老上.(Lao-shang) |
Kr. e. 160 – Kr. e. 126 | Kunszin….車臣.(Kün-ch' en) |
Kr. e. 126 – ? | Udan…..(Yü-tan,Hutan,Hu-tanu) |
Kr. e. 126 – Kr. e. 114 | Itisza….伊稚邪. |
Kr. e. 114 – Kr. e. 106 | Ojong….. |
Kr. e. 106 – Kr. e. 102 | Oszuli….烏師盧. |
Kr. e. 102 – Kr. e. 101 | Huliho….黎湖.(Ho-li-hu) |
Kr. e. 101 – Kr. e. 96 | Kutheo…….且提侯. |
Kr. e. 96 – Kr. e. 94 | Doma….. |
Kr. e. 94 – Kr. e. 85 | Holokko….狐鹿姑.(Hu-lu-ku) |
Kr. e. 85 – Kr. e. 65 | Ojente….壺衍提. |
Kr. e. 68 – Kr. e. 62 | Hilikuanko….. |
Kr. e. 62 – ? | Sientan….. |
I. e. 62-vel elkezdődött a Hohansza dinasztia uralkodása Kr. e. 62 – Kr. u. 179/220 |
|
Kr. e. 61 – Kr. e. 33 | Hohansza…(Hoh-an-sha, Huhanye)呼韓邪 dinasztia alapító még az egységes hiungnu birodalom vezetését vette át… |
az egységes hiungnu birodalomból és nyugat felé vezette törzseit….. (tábl.alább….( több sanjü kora ) |
|
Kr. e. 33 – Kr. e. 21 | Hokcului (Fu-Chu-Ley-Ju-Di/Pozhulonuti/復株累若提) |
Kr. e. 21 – Kr. e. 12 | Szokai (Su-Xie-Ju-Di/Shuzhunoti/搜諧若提) |
Kr. e. 12 – Kr. e. 8 | Kuga (Che-Ya-Ju-Di/Qiyanoti/車牙若提 ) |
Kr. e. 8 – Kr. u. 13 | Okuluj (Wu-Zhou-Liu-Ju-Di/Uchilonoti/烏珠留若提) |
13 – 18 | Hienle (Wu-Ley-Ju-Di/Ulunoti/烏累若提 ) |
18 – 46 | Joti (HuTuIrShiTaoGaoJuDi/GhuduarshiDavganoti/呼都而尸道皋若提 ) |
46 – ? | Vutajtiho (Wu-Ta-Ti-Ho 烏達提侯 ) |
46 – 49 | Funu (49-től Funu csak az északi hiungnuk sanjüje /uralkodója) (Pu-Nu/Panu/蒲奴) |
északi és déli hiungnukra…. |
|
Hoanszi 49 – 55 (Hu-Han-Sie-Di/呼韓邪 (第二) | Funu 49 – 72 |
Kiofovu 55 – 57 (Chiu-Fu-Yu-Di/Chupunoti/丘浮尤提) | Joli 72 – 87 |
Ifajulu 57 – 59 (I-Fa-Yu-Di/Ilgha Uluti/伊伐於慮提) | Utaban 87 – 90 |
Hitungsi 59 – 63 (XienTungShiChouTi/ShtongsiSuyghuti/醢僮尸逐侯提) | Jutsukien 90 – 91 |
Hujesi 63 – 85 (HuYehShihChouHuTi/GhushiShisu Quti/湖邪尸逐侯提 ) | |
Ituluju 85 – 88 (I-Tu-Yi-Lu/Iltu Uluti/伊屠於閭提 ) | |
Hiulansi 88 – 93 (Xiu-Lan-Shi-Hu-Di/Shulan Shisu Quti/休蘭尸逐侯提 ) | |
Ankuvo 93 – 94 (An-Gao/Arqu/安國 ) | |
Tingtusi 94 – 98 (TindushsuQuti/TingTuShiJuHuTi/亭獨尸逐侯提 ) | |
Vansisi 98 – 124 (Wanchi Shisu Quti/Wan-Si-Ju-Ti/萬氏尸逐侯提 | |
Vusihosi 124 – 128 (Wu-Chi-Hu-Shi-Jo/Uzhqushsu Quti/烏稽侯尸逐提 ) | |
Huhijesi 128 – 140 (Chu-Chi-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Kutino Shisu Quti/去特若尸逐就) | |
Kuniu 140 – 143 | |
Hulanjosi 143 – 147 (Hu-Lan-Ju-Shi-Ju-Ju-Chin/Ghoranno Shisu Quti/呼蘭若尸逐就 ) | |
Ilingsi 147 – 172 (I-Ling-Shi-Chou-Chin/Illin Shisu Quti/伊陵若尸逐就 ) | |
Tutejosi 172 – 177 (Utno Shisu Quti/屠特若尸逐就) | |
Hutseng 177 – 179 (Hu-Ching/Ghuzhin/呼徵 ) | |
Kiangsu 179 – 188 (Chiang-Chu/Qanquy/羌渠 ) | |
Kitsisi 188 – 195 (Di-Chi-Shi-Chou-Hu/Qizi Shisu Quti/特至尸逐侯 ) | |
Hususan 195 – 220 (Hu-Chou-Chuan/Ghochuqan/呼廚泉 ) |
A hiungnuk ázsiai hunok törzsszövetségének felbomlási korszakában (a hatalomért folyó küzdelmekben) az Kr. e. 62 – Kr. e. 53 közötti időszakot a több sanjü korszakának nevezzük. A sanjük és ellensanjük jelentőségük sorrendjében, kronológikusan évek szerint vannak feltüntetve. Erre az időszakra tehető az első tartósnak mondható nyugatra vándorlás kb. Kr. e. 53 körül Csicsi (Chih-chih) sanjü vezetésével. Az elvándorlás Kína hódító politikájának és katonai nyomásának az eredménye. Az időszakosan északi és déli részre szétváló törzsek északi ága soha nem fogadta el (a déli ággal ellentétben) a kínai fennhatóságot. A fennhatóság elutasítása és a függetlenség megtartásának reménytelensége ösztönözte az északi, függetlennek maradni akaró törzseket, hogy nyugatra vándoroljanak. Ezen első nyugati kiáramlást követte még másik elvándorlás, ami az alapját képezte a hunok európai megjelenésének.
Kr. e. 62 | Sientan Akjenkute és Sientan Sientan |
Kr. e. 61 | Akjenkute Hohansza és Akjenkute Hohansza Toki és Hohansza |
Kr. e. 60 | Toki és Hohansza Toki, Hohansza, Ocsian, Ugur és Kuli |
Kr. e. 59 | Toki, Hohansza és Kuli Toki és Hohansza Hohansza |
Kr. e. 58 | Hohansza Hohansza és Olentun Hohansza Hohansza és Li-lung Hohansza |
Kr. e. 57 | Hohansza |
Kr. e. 56 | Hohansza Hohansza és Luszin Csicsi, Hohansza és Luszin |
Kr. e. 55 | Csicsi, Hohansza és Luszin |
Kr. e. 54 | Csicsi, Hohansza és Luszin Csicsi és Hohansza |
Kr. e. 53 | Csicsi és Hohansza Csicsi, Hohansza és Ilibok Csicsi és Hohansza |
Feltehetőleg i.e. 53 környékén döntött úgy Csicsi (Chih-chih) sanjü és az őt követő törzsek tanácsa, hogy nyugat felé vonulnak az egyre erősödő és elviselhetetlen kínai nyomás elől, függetlenségük megóvása érdekében.
A szoros értelemben vett hunok (európai hunok) uralkodói:
Az európai hunok nagyfejedelmei és szárnyvezérei
az (Erdu) és a (Szemein) nemzetségből
Balambér (Balamir) kb. 362–383, ill. 384-ig (Szemein-Zemény) nemzetség |
|
Balambér halála után a hunok 5 szárnyra szakadnak… 3 szárny a Szemein nemzetségé….. 2 szárny az Erdu nemzetségé….. |
|
Szemein nemzetség vezérei | Erdu nemzetség vezérei |
Balambér (Balamir) fiai Kun 383–399 Uldin 399–409 Kharaton 409–411 |
Taros 383–394……Uzor 384–394 Kursik 394–408……Basik 394–404 Mundzuk 404–411 |
352 – 360 | Kama Tarkhan |
360 – 378 | Balambér |
378 – 390 | Alypbi |
390 – 412 | Uldin (A nyugati hunok uralkodója) |
412 | Donat (A Fekete-tenger keleti hunjainak uralkodója) |
412 – 422 | Kharaton |
422 – 432 | Oktár |
432 – 434 | Ruga (Rua, Rugila) - testvére Mundzuk (Bendegúz), Bleda és Attila apja |
434 – 444 | Bleda (Buda) Attilával |
434 – 453 | Attila nagykirály |
453 – 454 | Ellák |
454 – 458 | Tuldila |
458 – 469 | Dengizih Hernahhal, Dengezik |
469 – 503 | Ernakh Irnik |
V. század vége | Tingiz Belkermakkal |
V. század vége | Belkermak |
490-es évek vége | Dzsuras |
VI. század vége | Tatra |
? | Boján Cselbir |
Attilától és utódaitól származó onogur uralkodók:
503 – 520 | Utigur |
520 – 528 | Grod |
528 – 530 | Mugel |
530 – 584 | Szandilh, az utrigurok uralkodója (Az onogurok feloszlása utigur és kutrigur "szárnyra") |
560-as évek | Zabergan, a kutrigurok kagánja |
584 – 617 | Houdbád, az utrigurok kagánja |
617 – 630 | Organa, az utrigurok kagánja |
630 – 632 | Gosztun |
632 – 660 | Kubrat, az utrigurok, kutrigurok és bolgárok kagánja |
670 körül | Kuber (Csaba?), az utrigurok kagánja |
Németországi hun kultusz
A kínai bokszerlázadás idején II. Vilmos német császár a Kínába induló csapatokhoz intézett beszédben azt mondta, legyenek félelmetesek, mint a hunok. Erre alapozva az első világháborús brit és amerikai propaganda gyakran nevezte „hunoknak” a németeket, amikor brutalitásukat akarta kihangsúlyozni.
Másrészt azonban Párizsban, ha az ember betér az Eiffel-torony környékén lévő Szent Leó templomba, a diadalíven Attilát látja, aki lován vágtat a Szentatya, I. Leó pápa ellen.
A hunok megítélése a mai köztudatban országonként változó. Ma már a kínaiak elismeréssel szólnak a hsziungnukról, akikkel közel egy évezreden át harcoltak, tőlük a lovasnomád harcművészeteket eltanulták, és államukat ezáltal megvédték, megerősítették. A nyugati világban ezzel szemben máig kettős a hunok megítélése.
A hunok világbirodalmának gyors összeomlása okot is ad erre a kettős megítélésre. Mindenesetre elmondhatjuk, hogy az európai Hun Birodalmat megszervező Balambér, majd Ruga és testvére, a Himnuszban is szereplő Bendegúz („gyorslövő”, törökös nevén Mundzuk), különösen pedig Attila idejében nemcsak nagy katonai erő, hanem magas fokú sztyeppei civilizáció és fejlett állami élet jellemezte a hunokat.
Hun hagyományőrzők
Az első írott források szerint a hunok a legősibb, legendás kínai dinasztia, a Hia-dinasztia utolsó uralkodójától, Kietől származnak. Kiét Tang, a Sang-dinasztia első fejedelme megfosztotta trónjától, mert nem volt taoja (nem voltak uralkódóhoz méltó erkölcsei). Kiét Ming-t'iaoba száműzték, de három évvel később meghalt. Fia, Hjuön-juk (rekonstruált nevén Hunor) elvette apja feleségeit, majd baromcsordáival letelepedvén északon, nomád életmódot folytatott. Viszont Szemacsien leírja, hogy már az i. e. 24. században is léteztek hegyi zsongok, hjalm-junok (rekonstruált alak hunur) és hjuön-jukok (rekonstruált alak hunor) az északi tartományokban. Ezek minden bizonnyal ugyanannak a népnek, a hunoknak az egykori elnevezései lehetettek.
Pucs'u elvesztve csi kuan tisztségét (a mai terminusokkal földművelésügyi miniszter) a Hia-dinasztia uralmának összeomlása miatt a zsungokhoz és tikhez (a hunokhoz, a J. J. M. de Groot szerint itt a tik esetében türk névvel lehet dolgunk) menekült, ahol szorgalmasan támogatta a földművelést. Később a K'i, a Kü és a Vej folyókig terjesztették területüket a hunok Pucs'u unokájának, Liu herceg segítségével. Ekkoriban a hunok birtokokhoz jutottak és jó részük letelepült. Vagyont kezdtek gyűjteni. A nép állítólag nagyon szerette őt, a környező népek is bíztak erejében, így sokan bevándoroltak más népektől a hunok közé. Tehát a hunok ebben az időszakban már részben letelepedtek.
300 évvel ezután (i. e. 1700 körül) lázadás tört ki és a hunok megtámadták Tan-fu nagy királyt, aki a Ki hegyekbe menekült. Ekkor alapult meg a kínai Csou-dinasztia. Tan-fu Liu herceg utódja volt és ő is nagyon emberszerető ember hírében állt. Egyébiránt Menciusz művében (Liang Hui király könyve II. 3. és 15.) olvashatjuk, hogy Tan-fu adókat küldött a hunoknak, de egyre növekvő nyomásuk menekülésre késztette.
Az i. e. 17. század körül a küanjik (a hunok egy újabb elnevezése) háborút vesztettek Csou Csang Hipo (nyugat kormányzója) ellen. Körülbelül tíz évvel később Wu király a hunokat a Kingtől és a Lotól északra nyomta vissza. A hunokat ekkor adófizetésre kényszerítette. Mu király büntető hadjáratot indított a hunok ellen, melynek során négy fehér farkast és négy fehér szarvast zsákmányolt.
A hunok Ji király korában (i. e. 934-910) szövetkeztek a Középső Birodalom ellen és hatalmas pusztítást végeztek. Aztán Hüan király (827-782) hadsereget állított fel ellenük és valószínűleg felépítette a Nagy Fal elődjét, a Kin, Csao és Jen falát.
.................................................................................................................